Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


Fejlesztések a nagykovácsi Tisza-kastély területén

Közélet > Nagykovácsi

2021-09-20


13_059_CAN_Nagykovácsi_Hotel_0001_update2.jpgAz 1840 körül épült kastély utolsó birtokosa 1946-ban Tisza Lajos Kálmán volt, az 1918. október 31-én meggyilkolt Tisza István miniszterelnök unokája. Az államosítás után különféle intézmények, 1958 és 2008 között pedig a mindenkori vidékfejlesztési minisztérium használta a legkülönfélébb célokra. 2008-ban kiürítették, az épület és a hatalmas park sorsa megpecsételődni látszott.



2012-ben Nagykovácsi önkormányzata a Magyar Cserkészszövetséggel párhuzamosan pályázott az állami tulajdonú épület tulajdonba adására. 2013-ban a cserkészek kapták meg a közel 10 hektáros ingatlant, amit 2014-ben vettek birtokba.

A Magyar Cserkészszövetséget 1912-ben alapították. Először a Tanácsköztársaság idején átmenetileg, majd 1948 után végleg betiltották, képviselőikre üldöztetés várt, a szervezet mai értéken számolva százmilliárdos vagyonát államosították, amit 1989. február 11-i újjászervezésük után nem kaptak vissza. 2012-ben a magyar kormány együttműködési megállapodást kötött Magyarország legnagyobb, 14 000 tagot számláló politikamentes és önkéntes ifjúsági szervezetével, ahol a vezetők elszántságból és az ifjúság iránti elkötelezettségből ingyen végzik feladataikat. A szövetség Cserkészingatlanok Nonprofit Kft-je kezeli a Sztrilich Pál Cserkészparkot a nagykovácsi Julianna-majornál és a Tisza-kastélyt. Ez utóbbi felújítására 2,5 milliárd forint támogatást biztosított a magyar kormány. A cserkészszövetség a kastélyban rendezvényközpontot alakított ki, ahol képzéseket, nemzetközi konferenciákat, cserkésztalálkozókat tartanak. A felújított kastély átadásán, 2018. május 27-én Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta: Az a hagyomány, világlátás és gondolkodásmód, amelyet a Magyar Cserkészszövetség és a kormány magáénak vall, egy tőről fakad. A kormány és a szövetség közös célja olyan fiatalok nevelése, akik hisznek a magyarságot ezer éve megtartó értékekben, és „a jég hátán is megélnek”. Ez a cserkészközpont akár egyik erőcentruma is lehet annak a XXI. századi kereszténydemokráciának, amely garantálja az ember méltóságát, szabadságát és biztonságát, megvédi a férfi és a nő egyenjogúságát, a hagyományos családmodellt, a keresztény kultúrát, és esélyt ad nemzetünk fennmaradására és gyarapodására.

2019-ben a nagykovácsi Teleki-Tisza-kastély és környezete eredeti állapotának visszaállításáért az abban részt vevő építészek Pro Architectura-díjat kaptak.

2020-ban a szövetség a Lechner Ödön Ingatlanfejlesztési Programban újabb forrást nyert a kastélypark és oda nem illő épületeinek felújítására, olyan funkcióval való ellátására, amely bevételeivel biztosítani tudja a kastély, a csatolt épületek  és a park karbantartását, fenntartását 15-20 év távlatában is. A bruttó 393 millió forintos forrás csak tervezésre szól és megosztva kapta a Cserkészszövetség nagykovácsi, kecskeméti és miskolci telephelye.

Az ingatlan három pontján fejlesztenének, jellemzően a már évtizedek óta ott álló, elöregedett épületek megújításával:

1.    a kastély mellett egy 50 szobás hotel épül egy jelenleg matracszállásként működő, gazdaságosan fel nem újítható épület helyén. A műemlékkastélyhoz építészetileg és színvonalában is illeszkedőbb, örökségvédelmi szempontból megfelelőbb épületet a kastély szolgáltatásait igénybe vevők használnák szállásként.

13_059_CAN_Nagykovácsi_Hotel_0001_update2.jpg

Ide tartozik a torony főként belső felújítása is, amely a környéken lakók egy javaslatát elfogadva többszintes toronyszállás lesz.
A tó nagyobb területet kap, a park megújul. A sétálóutakat az eredeti elrendezés szerint visszaállítanák, amennyire még lehet. Eredetileg a kastélyból a kápolnáig el lehetett látni, de ma már a nem parki minőségű, elburjánzott növényzet miatt egyáltalán nem látszik. Egy szakrális köralakú tér is készül színpaddal, ahol szentmise, istentisztelet vagy kulturális rendezvény tartható. A jelenlegi faházat egy kerti sütögető váltja fel raktárhelyiséggel, mosdóval.
A Magyar Közút a leendő körforgalomhoz kéri a bejárati kapu áthelyezését, hogy a kihajtás biztonságosabb legyen. Ez az ottani erdőfolt erőteljes megritkításával járna.

12_nkovacsi_kastely_rom2.jpg12_nkovacsi_kastely_rom3.jpg12_nkovacsi_kastely_rom1.jpg

2.    A jelenlegi szolgálati lakások három épületét elbontanák az állapotuk és veszélyes anyagtartalmuk miatt. Helyükre két épületben tizenöt 30-50 m2-es szolgálati lakás épül garázzsal. Az önkormányzat már jelezte, hogy a helyi oktatási-nevelési intézményekbe a szükséges pedagóguslétszámot könnyebb lenne biztosítani, ha szolgálati lakást tudnának felajánlani. A Cserkészszövetség ezt támogatja. A harmadik épület helyére a parkot kiszolgáló gazdasági raktár kerül.
A kisállat-istállót felújítják, közösségi funkcióval, mosdóval, zuhanyzóval, csomagraktárral.

13_nkovacsi_pavilon.jpg

3.    Új épületelem a park túlsó végében egy, az árkon átívelő, köralakú pavilon. A fák közé besimuló épületrészeket kerengő köti össze. Alul bringapont, kávézó, kisiskola, cserkészotthon, előadóterem, találkozási pont, felül csoportos matracszállás. Érdemi fakivágást csak itt terveznek, amely fő szabály szerint az értékesebb fák megtartását és a vadon benőtt fák ritkítását jelenti. A tervezés 2020-ban megkezdődött, az önkormányzat főépítészével egyeztetve. 2020 novemberében a kétéves tervezési folyamat akkori állásáról a képviselő-testületet is tájékoztatták. 2021. márciusi lejárattal az önkormányzattal együttműködési megállapodást is kötöttek a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) egyes elemeinek a módosítására, melyet a testület rendelt, a cserkészszövetség fizetett és egy településfejlesztő dolgozott volna ki.

13-nkovacsi_pavilon2.jpg

A település és a szövetség között az együttműködés példaértékűnek tekinthető, hiszen mindkét fél a helyi közösség igényeit tartja szem előtt: a kastélyparkot a falu Varázskastély című rendezvényének a szövetség ingyen engedte át, a park szolgálati lakásaiban helyi pedagógusok lakhatnának, a helyi szabályozás szerinti kerékpárutat a szövetség megépítené, de közösen egyeztetnek a körforgalom megépítéséről is.

2021 áprilisában a szövetség benyújtotta a tervezési folyamat részeként elkészült előzetes vizsgálati dokumentumcsomagot a Pest Megyei Kormányhivatalnak, amely a szakhatóságokkal egyeztetve, Nagykovácsi önkormányzatát is tájékoztatva, a beérkezett javaslatok alapján várhatóan módosításokat eszközöl.

Az együttműködés gépezetébe itt került porszem, melynek tisztázására ez az írás nem vállalkozik. Annyi azonban bizonyos, hogy ennél a pontnál vált érzékelhetővé a helyi és az országos ellenzéki politika beavatkozása az eseményekbe. Tekintetbe véve azt az eddig megismert ellenzéki hozzáállást, amellyel számos nemzeti büszkeségre okot adó vállalkozást támadnak, legyen az olimpia, atlétikai VB, Puskás Aréna, Városliget, budai vár, augusztus 20-i tűzijáték, eucharisztikus kongresszus, vagy csak éppen a budapest-balatoni kerékpárút biatorbágyi szakasza, a Tisza-kastély fejlesztésében felelősséget viselő résztvevőknek a józanságára és együttműködő készségére van leginkább szüksége a helyi közösségnek.

Lapunk kérdésére Kiszelné Mohos Katalin polgármester elmondta, hogy az önkormányzat az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján kifogásolta, hogy a tervek nem felelnek meg a helyi építési előírásoknak, nem vizsgálták a környezeti, forgalomtechnikai és a már most is szűkös közműkapacitásra gyakorolt hatását. Túlméretezettnek érzi a beruházást, különösen az előzetes dokumentációban megjelölt 276 fa kivágását a tízhektáros területen. Az önkormányzat elérhetővé tette a honlapján az összes rendelkezésére álló dokumentumot, és augusztus 31-i határidővel kérdőíves lakossági konzultációt hirdetett meg. A polgármester egyeztetést kezdeményezett Szórád Előd projektvezetővel, a Cserkészingatlanok Nonprofit Kft. vezetőjével is.

Horváth Domokos, a Magyar Cserkészszövetség országos elnöke és Szórád Előd projektvezető lapunknak elmondta, hogy a fejlemények után várják az önkormányzat lakossági konzultációjának az eredményét. Folytatják egyeztetéseiket a lakossággal, a Kastélypark-kerekasztalt, amelyen a Helyi civil szervezetek, a polgármester, a jegyző és a képviselő-testület is részt vesz. Az ötleteket begyűjtik, mérlegelik, s a saját elképzeléseikkel összevetve döntenek a továbblépésről, az esetleges változtatásokról.

A terület a cserkészek tulajdona, de egyeztetésre nyitottak a jogszabályok adta kereteken belül, mert fontosnak tartják, hogy a helyi lakosok is elégedettek legyenek. Az azonban az ő felelősségük, hogy a tervezett beruházást gazdasági számítások alapozzák meg és fenntartható legyen nem csak a működésre és a karbantartásra, de a jóléti kiadásokra vonatkozóan is. A jóléti szolgáltatásokat, mint például a kastélypark közcélú megnyitása, csak akkor tudják biztosítani, ha olyan beruházás is kíséri, amely annak a költségeit hosszútávon is kitermeli.

Eredetileg a parkban sokkal kevesebb és értékesebb fák voltak. Az elmúlt 70-80 évben a park növényzete elvadult, túlburjánzott, s az eredeti parki elemek nyomtalanul eltűntek. A kastélyrekonstrukciót is fakivágások kísérték, mert a fák teljesen benőtték az épületet. Az építkezés után száz értékes fajtát ültettek. Az értékes növényeknek az elburjánzások miatt egyre kevesebb élettér jut, ami a minőségük rovására megy. A tervezett fakivágások zöme az invazív, tájidegen, beteg, veszélyes állapotú, a helyi építési szabályzat szerint is kerülendő fajtákra és az értékes ősfák életterét szűkítő fák kivágására vonatkozik. A 276-os szám a tavaszi, előzetes dokumentációban szerepelt, s az azóta beérkező, megalapozott észrevételek figyelembe vételével – a projektvezető állítása szerint - ez a szám már most a töredékére csökkent.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára még május közepén a polgármestertől és a cserkészektől azt kérte, hogy a lakók bevonásával kezdjenek egyeztetéseket, állapodjanak meg, s azt a kormány támogatni fogja.

Koós Hutás Katalin
képek: Magyar Cserkészszövetség


Vissza

iranytu-cimlap-2021-3.jpg