Szent Iván-éji tűzugrást tartottak
Kultúra > Budakeszi
2010-06-27

A nyári napfordulat ünnepén, Keresztelő szent János (június 24.) napján megtartott, még máig élő népünnep a pogánykori nap- és tűzimádás nyomait mutatja, s szinte egész Európában fellelhető. A magyar népnél leginkább csak ott, ahol ez szláv vagy német elemmel érintkezik. Többnyire dombon vagy hegyen nagy tüzet gyújtanak babonás szertartások közt, bele növényi vagy állatáldozatot is vetnek. A tüzet főképpen lányok átugrálják, s az ugrás sikerült vagy nem sikerült voltához szerelmi jóslatokat fűznek. A tűz körül állók az úgynevezett szentivánéji éneket éneklik szakadatlanul, egészen addig, amíg a megrakott máglya hamvadó tüzét az ünneplésben részt vevők valamennyien át nem ugrálták.
(forrás: Révai nagy lexikona 1925. XVII. kötet 520. oldal)
![]() | ![]() |
![]() | ![]() |
![]() | ![]() |
![]() | ![]() |