Õrház az ezeréves határon

Kultúra > Budakeszi

2009-03-16

Nagy sikerű fotókiállítás keretében mutatta be a Budakeszi Kultúra Alapítvány a történelmi Magyarország legkeletibb magyar vasúti őrházának felújításakor és az átadási ünnepségen megörökített legkülönlegesebb pillanatokat a budakeszi Kálvin-teremben, 2009. március 13-án.
A kiállítás március 23-ig látogatható a cikk végén jelzett időpontokban.
Ugyanitt megtekinthető a rendezvényről készült film, a fotók és a kiállított képek is.

2008 Pünkösdjére ugyanis egy budakeszi baráti társaság kezdeményezésére elsősorban civil adományokból és a helyi önkormányzat támogatásával megújult a Magyar Királyi Államvasutak 30-as számú vasúti őrháza a történelmi Magyarország legkeletibb határátkelőjén, Gyimesbükkön. Az épület vasúttörténeti emlék, 112 éve, 1897-ben épült és a XX. század vérzivataros történelmének egy valóságos darabja. A helyet történelmi hangulata és jelentősége miatt évről évre turisták ezrei keresik fel.



A felújítást végző budakeszi csapat, Bánkuti Ákos, Herein Gyula, Herein István, Mayer Gábor és Szász Károly több száz felvételéből válogatott képanyag, kiegészítve Bodola Gergely, Czifra Lajos és Hisnyay-Heinzelmann Béla fotóival, bepillantást enged a vasúti őrház múltjába, bemutatja az őrház újjászületésének legfőbb állomásait és ízelítőt ad a Pünkösd vasárnapi őrházavatásról is, közel húszezer ember jelenlétében a Gyimesi-szorosban: a szabadtéri miséről a kontumáci kápolnánál, az avatási ünnepségről és a magyar címeres Nohab-mozdony érkezéséről. Néhány kép az új munkálatokról is tájékoztatást ad, így a kontumáci kápolna felújításáról és a Rákóczi-vár állagmegóvásáról, amely a beérkező adományoktól függően 2009 Pünkösdjére készül el.



A kiállítást Karátson Gábor, Kossuth (2006)-, Munkácsy (2003)- és József Attila-díjas (2005) festő, író, műfordító nyitotta meg. A neves személyiség, akit 1956 után az ELTE forradalmi bizottsági tagsága miatt három év börtönre ítéltek, de 58 végén szabadon engedték, a nyolcvanas években környezetvédelmi aktivistaként, a Duna-kör tagjaként is ismertté tette nevét. A rendszerváltást követően a Miskolci Egyetemen, a Janus Pannonius Tudományegyetemen és az ELTE-n adott elő keleti filozófiát.

A rendezvény díszvendége volt Deáky András, gyimesbükki nyugdíjas iskolaigazgató, akit leginkább "az ezeréves határ őre"-ként emlegetnek. Õ volt az, aki felismerte ennek a talpalatnyi épületnek és környékének a jelentőségét, megfogalmazta és hirdette az üzenetét és beleavatkozott a sorsába, amikor a megmentéséhez arra volt szükség. Az őrház sorsa ugyanis megpecsételődni látszott, amikor a román vasút eladta egy román embernek, aki az építőanyagért elbontotta volna. A magyar nyelvű oktatásért sokat tett, a magyar és helyi hagyományok őrzését is felvállaló tanár azonban az épületet megvásárolta - mint mondta:"nem a magam számára, hanem valamennyi magyar számára" - és a gyimesbükki önkormányzatnak adományozta, hogy aztán azt a budakesziek és a Budakeszi Kultúra Alapítvány több mint kétszáz adományozójának segítségével megmentsék az utókornak.

A műsorban közreműködött Konkoly Csenge ifjú népdalénekes Budapestről és Antal Tibor csángó népdalénekes Gyimesbükkről. Antal Tibor a gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium tanára, aki zenét oktat, énekkart, zenekart működtet és a csángó hagyományok ápolója. Az intézmény a legkeletibb magyar nyelvű gimnázium a Kárpát-medencében, ahol gyimesi és moldvai csángó, valamint székely fiatalokat készítenek fel a továbbtanulásra. A gyimesfelsőloki plébános, Berszán Lajos kezdeményezésére 1994-ben egy közösségi házban harminc gyerekkel elindított magyar oktatásból nőtt ki a mára 368 diákot 25 fős tantestülettel oktató gimnázium. Antal Tibor énekhangja különösen emlékezetessé tette a vasúti őrház 2008 Pünkösd vasárnapi átadó ünnepségét, hiszen ő volt az, aki a Boldogasszony anyánkat és a Székely himnuszt énekelte a magyar címeres 017-es Nohab mozdony érkezésekor.

A megynyitón a zsúfolásig megtelt teremben a vendégek között köszönthettük Rodics Gergelyt, a Pogány-havas Kistérségi Társulás ügyvezető igazgatóját Csíksomlyóról, Sárig Attilát, többszörös siklóernyős országos bajnokot Romániában, a gyimesbükki Áldomás Panzió tulajdonosát, Répay Andrást, a gyimesfelsőloki Tatros Panzió tulajdonosát, Simó Józsefet, a Czegei Wass Albert Alapítvány elnökét, Bognár Andrást, Páty polgármesterét, Szemereki Zoltánt, aki 1990-től 2002-ig Budakeszi polgármestere  és Farkas Gyulát, aki 1986-től 1990-ig tanácselnöke és 2002-től 2006-ig Budakeszi polgármestere volt,  Kerékné Monori Klárát, a pátyi művelődési ház vezetőjét, Kőrösiné dr. Merkl Hildát, a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium igazgatónőjét, Béresné Dávid Magdolnát, a Nagy Gáspár Városi Könyvtár igazgatónőjét, a Family Frost Kft. törökbálinti központjának több munkatársát, dr. Rodics Károlyt, a Budai Máv Kórház volt igazgató-helyettesét.

A kiállítás a Budakeszi Kultúra Alapítvány jelenlévő képviselőjének kíséretében március 22-ig megtekinthető a következő időpontokban:
- március 19. csütörtök 17-19 óra
- március 21. szombat 10-12 óra és 15-17.30
- március 22. vasárnap 11-13 óra és 15 - 17.30
- március 23. hétfő 17-19 óra között
a budakeszi Kálvin-teremben, a Határon Túl Élő Magyarok Temploma mellett (Fő u. 159.)
A kiállításon megvásárolhatók a Budakeszi Kultúra Alapítvány kiadványai, a Sebő Ödön A halálra ítélt zászlóalj c. könyv és Õrház az ezeréves határon című film.


Salamon József, Gyimesbükk plébánosa az őrház mellett, az ezeréves határon álló kontumáci kápolna környezetének rendezésébe kezdett, hiszen az őrház mellett ez az első épület, amit a Gyimesi-szoroson beérkezők először meglátnak. A munkákat az egyházközség önerőből végzi. A kápolna díszkivilágításához szükséges áramellátás megoldásához azonban a helyi erő kevés, ezért a Budakeszi Kultúra Alapítvány segítségét kérték. Szándékaink találkoztak, hiszen az őrház felújításánál magunk is terveztük egy web-kamera elhelyezését a kontumáci kápolna tornyába, ami a világhálón keresztül bármikor és bárhonnan megtekinthetővé tenné a szorost és az őrházat. Ennek egyetlen akadálya az volt, hogy sem áramellátása, sem telefonvonala nem volt a kis templomnak. A kápolna körüli munkálatok idén augusztus végére fejeződnek be. A Rákóczi-vár állagának megóvását, kitisztogatását pedig idén tavasszal szeretnénk megkezdeni, hogy Pünkösd vasárnapjára, amikor a tavalyihoz hasonló találkozó készül a Gyimesi-szorosban és a Székely gyors is megérkezik, ezúttal 17 kocsival és nyolcszáz emberrel, a változás már érzékelhető legyen.

---

Vissza