Budakörnyéki iránytű E-mail Keresés


A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe

Közélet

2023-04-06


A húsvéti ünnepkör a keresztény egyházakban a húsvét ünnepeinek összessége hamvazószerdától pünkösdvasárnapig. Középpontja húsvétvasárnap, Jézus feltámadásának főünnepe. Húsvét szent három napja (triduum sacrum) a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat.



Nagycsütörtökön az utolsó vacsorára emlékeznek a keresztények

Nagycsütörtök estével kezdődik a hamvazó szerda óta tartó, negyven napos nagyböjti időszak végét jelentő szent három nap a katolikus egyházban. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott közleménye szerint délelőtt a főszékesegyházakban bemutatott szentmisén a püspökök megszentelik a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a krizmát, amelyet bérmáláskor, egyházi rend kiszolgáltatásakor és templomszenteléskor használnak. A püspök együtt misézik az egyházmegyében szolgáló papokkal, akik megújítják a szenteléskor tett ígéreteiket. Az esti liturgiában felidézik az utolsó vacsorát, amikor Jézus maga köré gyűjtötte tanítványait. A szertartás része a lábmosás, amivel Krisztus tettére emlékeznek, aki az utolsó vacsorán szeretetének jeléül megmosta tanítványai lábát. A szentmise elején a hívek Krisztust dicsőítik. Az orgona, a templomok csengői és harangjai ezután elhallgatnak, és csak a nagyszombat esti, húsvéti feltámadási szertartáson szólalnak meg újra. A néphagyomány úgy tartja, hogy ilyenkor a harangok „Rómába mennek”. Jézus elfogatását, elhurcolását jelképezi a mise végén az oltárfosztás. A terítőt és a díszeket eltávolítják az oltárról, az oltáriszentséget pedig a mellékoltárhoz viszik. A szentmise csendben, áldásosztás nélkül fejeződik be – olvasható a közleményben.

A protestáns egyházakban a nagypéntek a legnagyobb ünnep, nem csupán gyásznap, hanem isteni üdvtény is. Ez az év egyetlen böjti napja és szigorú bűnbánó nap, amelynek végén a legtöbb református és evangélikus gyülekezetben úrvacsorát osztanak a lelkészek. A protestáns templomokban fekete oltárterítőt helyeznek el, korábban az is szokás volt, hogy gyászöltözetben mentek istentiszteletre.

Az Országgyűlés tavaly március 7-én nyilvánította munkaszüneti nappá nagypénteket.

A Nagypéntek a kereszthalál napja

Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és sírba tételéről emlékeznek meg a keresztény hívek holnap, nagypénteken, ami a liturgiában a húsvéti szent három nap második napja. Ezen a napon a katolikus egyházban nincs szentmise, mert e napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. E napon igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros öltözékben végzi: a piros a vértanúság liturgikus színe. A nagypénteki csonka misén az olvasmány Isten szenvedő szolgájáról szól, majd a szentlecke után János evangéliumából olvassák fel vagy éneklik el Jézus szenvedéstörténetét, a passiót. Ezután következnek ünnepélyes formában az egyetemes könyörgések. Majd körmenetben behozzák a keresztet, amely előtt tisztelegve minden hívő kifejezheti háláját és imádatát a megfeszített Krisztus iránt. Az igeliturgiát áldoztatás követi, a nagycsütörtöki misén átváltoztatott kenyérrel. A szertartást egyszerű könyörgés zárja, nincs áldás, nincs elbocsátás.

Jézus feltámadása

A nagyszombat a húsvétvasárnapot megelőző nap a keresztény naptárban. A hagyomány szerint ezen a napon Jézus Krisztus holtan feküdt sírjában, és nagyszombatról húsvétvasárnapra virradóan ünnepli a kereszténység Jézus feltámadását.

Nagyszombaton a katolikus egyház papsága a hívekkel együtt Krisztus sírjánál elmélkedik az Úr szenvedéséről és haláláról. Az oltár, amit nagycsütörtökön napon minden felszerelésétől megfosztottak, üresen áll. Nem tartanak szentmisét sem.

Nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdete. A katolikus liturgia szerint este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel, a tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünneplik a keresztény egyházak, ezt követi a keresztvíz-szentelés. Régente az új tűz, amellyel a keresztények a húsvéti ételeiket főzték, a nagyszombati, megszentelt tűz parazsától vagy szenétől lobbant lángra. A nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából. Hét olvasmány van, majd a prédikáció után tizenkét egyetemes könyörgés. Ebben a világ embereiért és vezetőiért, valamint a papságért könyörögnek. Az áldoztatás után a pap körmenetre viszi a híveket. A visszaérkezés után áldást mond, és elbocsátja a híveket. A következő mise általában éjfélkor kezdődik, de egyes egyházközségekben hajnalkor. Ez már Jézus feltámadását jelzi, ez a vigilia-mise.


Vissza